„Pisti szerencsés gyerek…” – írja Bánki Éva Apjalánya című kötetének fülszövege. Nem viszi el a vonat, mint az osztálytársait. Csak a térde fáj, de hát örüljön, hogy fáj, másnak ennyije sincs. Budapesti tervei meghiúsulnak, de a fővárosi szerelem helyett lesz egy zalai kispolgári élete. Állása, felesége, gyerekei. Elhallgatott története, ragacsos levegője. Amiből a lánya sok évvel az apja halála után szabadulni kényszerül. Hogy túlélje. Lovas Emőke recenziója.

